2012. január 23., hétfő

Séta



Hétvégén a Margitszigeten jártunk, mert azt hittük, jó tavaszias idő van. A fiúk ennek megfelelően öltöztek (alul). Én kabátban is megfagytam, de mégis jó volt kimozdulni egy kicsit. Bogi nyekergések után aludt el, nagyon megszokta, hogy itthon szopi van alvás előtt/alatt.

Aviatrix


Régóta szerettem volna Barninak megkötni ezt a sapkát, nagyon tetszik a fazon, ami a repülőssapikat veszi alapul, bár nekem inkább a római katonák sisakja jut eszembe róla. Készen lettem vele, ám Barninak olyan nagy lett, hogy Máté fogja örömmel hordani. Barnit az áll alatt futó pánt is zavarta, ezt gondoltam, mert még a kabátját sem lehet teljesen felhúzni, annyira utálja, ha szorítja a ruha.
A fonal pihe-puha merinoi gyapjú, majd hozok akciós képet is!

2012. január 15., vasárnap

Fogacska és más mai izgalmak

Jelentem, kibújt Bogi első foga! A jobb alsó metszőfog tisztelt meg bennünket érkezésével és egyúttal elültette bennem a rettegés csíráját, hogy vajon mostantól mennyire fog fájni szopi közben az eddig is tapasztalt namostaztánjólösszeszorítomaszám tornagyakorlat.

A baba egyúttal úgy is döntött, hogy mától fogva hozzátáplálódik, mert zordon mamája meggyőződésétől, tapasztalatától, no meg holmi WHO ajánlások által befolyásolva nem ad az anyatejen kívül mást, így fogta magát és az estebédül felszolgált párolt rizsből jókorát kimarkolt, amit aztán azonnal a szájába tömött. Nem ízlett neki. A só lehetett a ludas. : )

Ma még egy produkcióra sor került, úgy döntött, teszteli a mamáját, bírja-e a szíve az izgalmakat. Nagyon álmos lévén Zsófi lányom megkértem vigye fel az alvásul szolgáló óriási ágyunkba, mivel több vendéggyerek okán a köztünk/rajtam alvás meghiúsult. Jut eszembe, vegyek majd egy decibelmérőt.
Szóval Bogi fent, én lent, mindketten nyavalygunk a magunk nyelvén. Amikor hangosabbra váltott a nyavalygás, felnyargalok a szobába, amit piszok jól tettem, ugyanis a nagypárnát magára húzta derékig és nem bírt szabadulni alóla. A megmentés után pár percig más tudatállapotban léteztem és valami hála, hála mantrát ismételgettem, rám egyáltalán nem jellemző módon. Utána még roszabb lett, amikor belegondoltam, hogy mi van, ha nem bírja szegény szusszal én meg azt hiszem elaludt?
Ezek után ismét meggyőződtem saját igazamról, amit ugyan sokat támadnak, hogy a gyereknek az anyja mellett, de leginkább az anyján a helye.

2012. január 9., hétfő

Bogi a hátamon


Imádok hordozni! Szeretem, ahogyan hozzám simulva érzem a szuszogását, ha elalszik, érzem fokozatos pudinggá válását.
A gondom az volt, hogy most valahogy nem boldogultan a kendővel. Pedig nagyon szeretem a kendőket, van több is, tetszenek a változatos színek, minták, anyagok a pamuttól, a gyapjún át a selyemig, kenderig.
Egyszerűen hiába próbálgattam a különböző kötéseket, nem volt kényelmes. Hordozási tanácsadó is látta, azt mondta minden rendben vele, mégis, valahogy nem volt az igazi. Ez azért is nagyon furcsa, mert Barnabást szinte mindig hordoztam, letehetetlen baba volt, ezért szorgalmasan gyakoroltam a háti kötéseket, voltak kedvenceim, életformánkká vállt.
Szomorúságomban és alternatívaként kipróbáltam a Mei Tai-unkat, amit én sokkal nagyobb babához vennék csak elő, jól összehúztam a lába között, hogy kisebb legyen a terpesze, illetve ne nyomja a térdhajlatát és vidáman jelentem; bejött a dolog. Először rágcsálta, aztán nézelődött vigyorogva, majd elaludt benne.

Citromos fokhagyma

Szeretett páromnak elkészítettem karácsonyra ezt a csoda receptet. Azóta minden nap ivott belőle egy kis pohárnyit és a beszámolója szerint fele annyit fáj a feje azóta, mint előtte. Nagyon boldog vagyok, mert korábban gyakorlatilag az volt a kivételes, ha nem fájt kicsit, nagyon, vagy közepesen, egymást érték a migrénes rohamok, amik vagy egyáltalán, vagy nagyon nehezen, rengeteg fájdalomcsillapítóval voltak elmulaszthatók. Nem csupán kevesebbet jelentkezik a fejfájás, de könnyebben is múlik, van, hogy teljesen spontán, amire nem igazán volt példa az elmúlt években!
Bizakodó vagyok, hogy mindenhol kifejti jótékony hatását és a nem érezhető, látható területeken is! Köszönet a receptért!