2013. június 10., hétfő

Dugul


Történt, hogy ottfelejtődött a konyhában egy fazékban maradék sárgaborsó tömbösödve. Amikor vékony penészréteg kezdett kibontakozni rajta, jóérzésű párom megkérdezte, hogy eltüntesse-e. Én kapva az alkalmon igen rebegtem, mire ő elvitorlázott a fürdő irányába. Vízcsobogás, zuttyanás, majd semmi. Visszaloholt a konyhába az üres lábossal, majd megint eltűnt, most hosszabb időre. Utánaóvakodtam, hogy megnézzem, mi is történt a sárgaborsóval. Nos, az hogy nem kavarta össze elég vízzel, gyorsan túl akart lenni a dolgon és jó tömbösen beleloccsantotta a wc-be, mire az sértődötten eldugult, peremig növelve a belézuhanó vizet.
Életem párja először egy kis fémdarabbal próbált bekotorni, ami a ping pong háló merevítője és szerelő-Barni révén a wc-ben tanyázott. Ez semmilyen eredményt nem hozott, csak Barnust csalta a tett színhelyére. A következő esélyes eszköz egy műanyag rövid nyelű homokozólapát volt, kb. 15cm-es nyéllel. Az itt következő eredmény, egy kicsit vizes ingujj és némi homlokráncolás.
Itt már kuncogni kezdtem a kád szélén ülve. Harmadik versenyzőkét egy lapos fakanál indulhatott a versenyben, de még csak dobogós helyezést sem szerzett. Ekkor már hangosan nyerítetettem, nem tudtam visszafogni szilaj jókedvemet. A megoldást végül egy hosszú és erős drót jelentette, amit párom megtalálván; -csőgörény! felkiáltással illetett. Ezt betuszkolta, rángatta, ennek eredményeképpen egy jóóó hangos szörcsbluggy hang után megindult a víz lefelé, gyorsan apadva.

2013. június 7., péntek

Lovarda

Most egy hetet kihagytunk a lovardában, mert Zsófi Erdélyben kirándult az osztállyal. Óriásit nőttek a kiskutyák, bagyon nagy csibészek, az egyik nagyon megkedvelte Barni haját, rágcsálta, ha Barnus leguggolt. Még mindig nincs gazdájuk, de mantrázom, hogy nem kell még egy kutya, mert hihetetlenül édesek és legszívesebben hazavinnék egy szőrmókot. Kettő mudira hajaz, kettő inkább pulis. Nekem a nagyszőrűek tetszenek jobban, jó lenne a majdani tanyánkra egy terelőkutya. Zénó erre alkalmatlan, ő mindent levadászik. Madarat, sünit, macskát. Bármit, ami mozog. Ennek nem örülök, de ő nagyon lelkes és hát labrador keverék az istenadta, mit tehetne mást? Ami jó pont, hogy ő és Bogi a legjobb barátok, mindig azon kapom őket, hogy szeretgetik egymást.





2013. június 3., hétfő

Vegyesvágott

Az utóbbi időben többször jártunk Ladánybenén, útközben néha megállunk egy kicsit. Az egyik ilyen rövid pihenőnél sétáltunk egyet a tavaszi mezőben.

Bogiról még; megtanult vetkőzni, amit előszeretettel gyakorol is, kacér pillantásokkal fűszerezve. A cipőt és a zokni nem lehet a lábán tartani, bár a pillanatragasztót még nem próbáltam. Mindegy neki, hány fok van, a cél, hogy minél kevesebb cucc maradjon rajta.

Beszerezte a második kisebb (?) sebet is, leesett a csúszdáról és lenyúzta az orrát. Én éppen bent voltam, ő a fiúkkal kint, no comment.