Vidéki gondolatok-elveszett bejegyzés 2014. november

Egyik este nézegettem a neten eladó területeket 2 és 5 Ha között, ház nélkül, hogy a vágyott szalmaházat felépíthessük majd oda. A tömegkályháról és a komposzt toalettről is okosodtam, nagyon magával ragadott a téma. Semmi sárga csekk, kivétel a telefonszámla, de arról, meg dönthetnénk, hogy legyen, vagy ne legyen (lesz). Állatok, vetemény, nyugalom.
Kezdem úgy érezni, hogy már rég elmehettünk volna, a halogatás oka elsősorban az, hogy a saját ketrecünkből nem tudunk szabadulni. Az a bizonyos mókuskerék. Meg a rokonok, meg a lány gimije, a fiú sulija, barátok, munkahelyek. Én meg csak vágyódom, mennék, szerintem boldogságot hozna a többi családtagnak is. Boldogságot hozna?

Honvágy elveszett bejegyzés,2014. szeptember 7.

Ha fel akarok töltődni, behunyom a szemem és odaképzelem magam Fonyódra, a Balaton partjára, vagy a házba, a kissé poros, ám annál kényelmesebb ágyba, vagy a kertben, a pokrócon, zenét hallgatva eltöltött délutánra, vagy akár a hegyen töltött órákra.
A gyerekek is így vannak vele, bármikor indulnának. Szokom a várost, de hiányzik a tágas tér, az égbolt minden évszakban. Korábban soha nem láttam tágas térből ennyi természeti jelenséget. Gyönyörű például egy vihar, amint körbemegy a láthatáron. Rengeteg szivárványt is láthattunk, mivel az idei nyár kissé ősziesre, vagy tavasziasra sikerült.

A Balatonban, egy esti fürdőzésénél láttam életem eddigi legnagyobb Holdját. 

Dugul

Történt, hogy ottfelejtődött a konyhában egy fazékban maradék sárgaborsó tömbösödve. Amikor vékony penészréteg kezdett kibontakozni rajta, jóérzésű párom megkérdezte, hogy eltüntesse-e. Én kapva az alkalmon igen rebegtem, mire ő elvitorlázott a fürdő irányába. Vízcsobogás, zuttyanás, majd semmi. Visszaloholt a konyhába az üres lábossal, majd megint eltűnt, most hosszabb időre. Utánaóvakodtam, hogy megnézzem, mi is történt a sárgaborsóval. Nos, az hogy nem kavarta össze elég vízzel, gyorsan túl akart lenni a dolgon és jó tömbösen beleloccsantotta a wc-be, mire az sértődötten eldugult, peremig növelve a belézuhanó vizet.
Életem párja először egy kis fémdarabbal próbált bekotorni, ami a ping pong háló merevítője és szerelő-Barni révén a wc-ben tanyázott. Ez semmilyen eredményt nem hozott, csak Barnust csalta a tett színhelyére. A következő esélyes eszköz egy műanyag rövid nyelű homokozólapát volt, kb. 15cm-es nyéllel. Az itt következő eredmény, egy kicsit vizes ingujj és némi homlokráncolás.
Itt már kuncogni kezdtem a kád szélén ülve. Harmadik versenyzőkét egy lapos fakanál indulhatott a versenyben, de még csak dobogós helyezést sem szerzett. Ekkor már hangosan nyerítetettem, nem tudtam visszafogni szilaj jókedvemet. A megoldást végül egy hosszú és erős drót jelentette, amit párom megtalálván; -csőgörény! felkiáltással illetett. Ezt betuszkolta, rángatta, ennek eredményeképpen egy jóóó hangos szörcsbluggy hang után megindult a víz lefelé, gyorsan apadva.

Vegyesvágott

Az utóbbi időben többször jártunk Ladánybenén, útközben néha megállunk egy kicsit. Az egyik ilyen rövid pihenőnél sétáltunk egyet a tavaszi mezőben.

Bogiról még; megtanult vetkőzni, amit előszeretettel gyakorol is, kacér pillantásokkal fűszerezve. A cipőt és a zokni nem lehet a lábán tartani, bár a pillanatragasztót még nem próbáltam. Mindegy neki, hány fok van, a cél, hogy minél kevesebb cucc maradjon rajta.

Beszerezte a második kisebb (?) sebet is, leesett a csúszdáról és lenyúzta az orrát. Én éppen bent voltam, ő a fiúkkal kint, no comment.

A mi töklámpásunk

Minden évben lelkesen faragunk töklámpást, a gyerekeknek nagyon jó móka! Idén egy szobai dekoráció is készült, ez teljesen csapatmunka volt, a sablonban segítettem, de aztán a gyerekeké volt a terep. Az ötlet innen. Már tavaly is szemeztem valami hasonlóval, de idén minden egybevágott, időben eszünkbe is jutott, így elkészülhetett.
Még a kedvenc képünket is beszőtte a pók! Zsófi bíbelődött a pókháló készítésével.  A denevéreket a nagyok vágták ki, Barni ragacsolta fel. A hold teljesen önálló munkája Máténak. Viaszkrétával színezte, ami jó ötlet volt, mert ha festi, alig ütött volna el a piros falszíntől, így viszont remekül érvényesül.
A munka kapcsán beszélgettünk a denevérekről és magáról az ünnepről, amit sokan az u.s. popkultúr részeként tartanak számon, pedig európai gyökerű, sőt a töklámpásnak kifejezetten magyar vonatkozásai is vannak.

Szívhez szóló írógépek

Új szerelmekkel bővült otthonunk. Három írógép lépett valódi használatba, amin lehet írni, pötyögni, komolykodni, gyakorolni. Mindegyik az elektromos írógépek előtti generáció, tehát nem kell áram a működéséhez! Nagy érdeklődéssel vették birtokba az elsőt, nagy meglepetés volt, hogy nem csak szövegszerkesztővel lehet elektromos levelet írni. Szeretik befűzni a papírt és kopogni a betűkkel. Barninak is remek móka, bár ő még inkább lendületből püföli.
Van egy játékunk; ő leír valami fiktív dolgot, aztán megkérdezi, hogy mi is írt? Én kanyarítok valami választ, mondjuk olyat, hogy hullámzik a Balaton. Erre ő nagyon örül, hogy ilyen fantasztikus dolgot írt és ovációban tör ki. : )

Az első, az aktívan író nagypapától érkezett, ami valódi használatban volt, komoly cikket, egyebek születtek rajta, ez ő:

 A következő hozzánk költöző egy gyönyörű darab, bőr táskában lapul, teljesen újszerű állapotban, imádnivaló.

A legfrissebb darab a legidősebb egyben, kissé viharvert külsővel rendelkezik, de belül érző szív dobog. Ő is működik!

Ebben a melegben csak az a jó, hogy Bogi ruha nélkül kóstolhatja a gyümölcsöket. Nagyon szeret mindenfélét enni, mennyiségek még nem fogynak, továbbra  is a szopi az alap enni-innivaló, de imádja a változatos ízeket, főleg, ha nem pürék.

Barni is szinte gyümölcsön él és a nagyok is rengeteget esznek. Nagyon köszönjük ezt a melegnek és a nyárnak!

Háziállat

Pár nappal ezelőtt Barnus azt mondta, hogy egér szaladt az emeleten a folyosón. Mosolyogtunk, elhittük, nem csináltunk semmit. Másnap Máté mondta, hogy egeret látott. Aztán Zsófi, hogy ő már kettőt. Ekkor felhoztam az egérfogót, szalonnával és gondosan elhelyeztem a gyerekszobába.
Sokszor ellenőriztem, míg egyszer szalonna nélkül, félig felcsapódva (megakadt a polcban) találtam.
Ma bementünk Barnival fent a fürdőbe és ott ült a radiátoron és aludt! Nagyon pici, tehát gyanítom, hogy vannak szülei és testvérei is, akiket sajnos meg kell fognunk, mert mindent szétrágnak. Ha már megúszta az egérfogót, mi is kedvesek voltunk vele.
Betettük egy dobozba és kivittük a kertbe. De a gyerekek (főleg Zsófi) visszahozták, mondván, ők meg szeretnék tartani. Na itt kezdtem türelmemet veszteni, mert tavaly 16-ot fogtunk a földszinten és nem ragaszkodom annyira hozzájuk.
Adtak neki sajtot, azt megette, majd végleg búcsút vettünk tőle. Majd a szomszédban (lakatlan) újabb egérdiaszpórát hoz létre és ősszel visszajönnek.

Szülinapom

Ma van a szülinapom. Fel vagyok dobva. Sőt! Nagyon boldog vagyok. Azért mert szeretek, mert szeretnek. Mi kell ennél több?
Legreggelebb felhívott Gabi barátnőm és a lánykáival énekeltek nekem egy gyönyörű szülinapi dalt!
Reggel Bogit lemázsálták; 8150g és még csak szopizik. :D
Délelőtt találkoztam gyerekestől egy barátnőmmel, pár szót tudtunk beszélgetni, a gyerekek játszottak a téren.
Délben gyors ebéd, utána pár sor kötés.
Délután Máté elszállítása a mai focitornára, ahol fél négytől fél hétig fociprogram. Jött az összes gyerek, ezért nem tudtam, hogy fog sikerülni, vajon meddig tudok maradni, látom-e focizni az én nagyfiamat? A kicsik is érezték, hogy ma ünnep van, Bogi aludt a zajban másfél órát, előtte utána nézte a meccseket és mindenkire vigyorgott, Barni meg remekül eljátszott az éppen nem focizó gyerekekkel, vagy bringázott a folyosón, vagy próbálgatta a bordásfalat.
Máté szuperül focizik, rengeteget fejlődött, klassz cseleket tud és nem utolsó sorban imádja a focit. Ezúton köszönjük Tamás bácsinak is!
Hazaérkezéskor a párom fantasztikus ünnepi vacsival várt, torta, virág, jókedv. Nagyon szeretem!
Bónusz ajándékként Bogi ma elkezdett mászni!!!

Barniszáj

Mama: -Boginak veszünk majd egy babahintát.

Barni: -Ne vegyünk, hanem üljünk fel a buszra, menjünk el a Jézuskához és kérjük meg, hogy hozzon neki, akkor nem kell venni! : )

Reggel...

Egyik reggel, amíg reggelit csináltam Barninak, ők bent játszottak a szőnyegen. Ez a kép fogadott amikor belépetem. Barni berendezte magát, Bogit és macit, majd gondosan betakart mindenkit. Maci egyébként nagy kedvenccé kezd előlépni, együtt alszanak, együtt esznek. Remélem nem akar majd maci minden hová velünk jönni, mert ahhoz kicsit nagynak érzem.

Karácsonyi szösszenet

Nyakamon a karácsony. Minden évben elhatározom, hogy már októberre elkészítek mindent, a nem általam készített ajándékokat megveszem, vagy legalább kinézem, bár a tudatosság előrehaladtával egyre kevesebb ilyen van. : )
Nos, ez most sem sikerült, lóhalálában kötök, jövő héten még varrok (barátnőmnél, mert ugye, mikor dögöljön be végleg a varrógép).
Máténak van a legjobb dolga, mivel ő nagyon tudja mit szeretne és ezt nem rest hónapokig, naponta többször tudomásomra hozni, így tuti biztos az öröm és az is, hogy valamit meg kap az áhított ajándékok közül.

Zsófival bajban vagyok, mert ő csupa olyat szeretne, amit én nagyon nem. Dezodor, smink, parfüm. Túl azon, hogy rendkívül egészségtelennek ítélem ezeket, még fiatal is hozzá. Persze így jár, aki nem otthon oktat és óriási befolyása lesz az iskolai barátnőknek, akik már használhatnak ilyesmit, még az iskolába is. Onnan tudom, hogy roppantul öregszem, hogy mostanában sok-sok dologgal kapcsolatban jut eszembe a "bezzeg az én időmben"... kezdetű mondat. Például most is. Amikor én jártam iskolába, meg sem fordulhatott a fejemben, hogy sminkeljek, körmöt lakkozzak, vagy elbódítsam az osztályt egy olcsó, de annál erősebb illatú parfümmel.

Barni mindennek örül és már van is több minden, még kötnöm kell, de ha nem lesz kész, azt hiszem, nem fogja felróni nekem.

Bogi sok-sok ölelgetést kap, mint addig is mindenkitől, hiszen annyira bájos, békés, mosolygós a természete, hogy versengenek a kényeztetők a kegyeiért. Persze a kötött-varrott ajándék nála sem marad el, de ez inkább a többiek miatt van, ő még nem hiányolná.

A koszorúnk időben elkészült, szeretjük nézni, jó érzés, hogy az asztalon lakik. Hajtogattunk csillag díszt is a gyerekekkel, ez a bejárati ajtóra került. Összességében karácsonyváró hangulatunk van, anélkül, hogy tömött multikban nyomulnánk és a kassza felé kígyózó sorokban töltenénk órákat. Sokat gondolunk szeretteinkre, nekem nagyon hiányzik Apukám! Egész évben, de most különösen, hibáival együtt is. Nagyon nehéz elengednem, pedig már 3 éve elment.
Idén is más lesz a forgatókönyv, mint a korábbi években, folyton változtatunk valamit. Mikor vagyunk magunk és mikor jön valaki? Hová megyünk mi és melyik nap mit eszünk? Ha megtaláljuk egyszer az ideális, tökéletes eseménysort, többé nem változtatunk rajta.